Fluent Fiction - Hungarian: The Lost Heirloom: A Tale of Friendship and Redemption
Find the full episode transcript, vocabulary words, and more:
fluentfiction.com/hu/episode/2025-02-27-23-34-02-hu
Story Transcript:
Hu: A budapesti rendőrkapitányság épülete csendes nyugalmat sugárzott, miközben Zoltán belépett a meleg helyiségbe.
En: The building of the Budapesti Police Department radiated a quiet calm as Zoltán stepped into the warm room.
Hu: A szűk tér tele volt emberekkel, akik sürögtek-forogtak vagy éppen papírokat töltöttek ki.
En: The cramped space was filled with people bustling about or filling out paperwork.
Hu: Erzsébet, a fiatal, kedves rendőrnő, mosolyogva hívta be őt az iroda belsejébe.
En: Erzsébet, the young, kind policewoman, smilingly invited him into the office.
Hu: – Jó napot, miben segíthetek?
En: "Good day, how may I help you?"
Hu: – kérdezte Erzsébet, miközben felkészülten ült a számítógépéhez.
En: Erzsébet asked, prepared at her computer.
Hu: – Ellopták a családi örökségemet, egy nyakláncot – válaszolta Zoltán, a hidegből kipirulva.
En: "My family heirloom, a necklace, has been stolen," replied Zoltán, his cheeks flushed from the cold.
Hu: Hangjában kétség keveredett.
En: Doubt mingled in his voice.
Hu: – Nagyon sajnálom ezt hallani – mondta Erzsébet együttérzően.
En: "I'm very sorry to hear that," said Erzsébet sympathetically.
Hu: – Tud mesélni valamit a tolvajról?
En: "Can you tell me anything about the thief?"
Hu: Zoltán elgondolkozott.
En: Zoltán pondered.
Hu: Eszébe jutott József, aki a közelmúltban különösen furcsán viselkedett.
En: He thought of József, who had been acting particularly strange lately.
Hu: De nem volt szívben vádolni régi barátját bármilyen bizonyíték nélkül.
En: But he couldn't bring himself to accuse his old friend without any evidence.
Hu: – Nos, nem láttam tisztán az arcát – mondta végül bizonytalanul.
En: "Well, I didn't see his face clearly," he finally said uncertainly.
Hu: – Csak annyit láttam, hogy magas volt, sötét ruhát viselt.
En: "All I saw was that he was tall and wore dark clothing."
Hu: Erzsébet bólintott, miközben jegyzetelt.
En: Erzsébet nodded, taking notes.
Hu: – Megteszünk mindent, hogy megtaláljuk a tolvajt – ígérte.
En: "We'll do everything we can to find the thief," she promised.
Hu: Zoltán megköszönte, majd kilépett a rendőrkapitányságról a fagyos utcára.
En: Zoltán thanked her, then stepped out into the icy street from the police station.
Hu: Amint az ajtót becsukta maga mögött, megpillantotta József alakját a távolban, ahogy idegesen lépkedett közelebb.
En: As he closed the door behind him, he spotted József's figure in the distance, walking nervously closer.
Hu: József kezében ott volt a jól ismert, csillogó nyaklánc.
En: In József's hand was the well-known, shimmering necklace.
Hu: – József!
En: "József!"
Hu: – kiáltott Zoltán megkönnyebbülten és kicsit meglepetten.
En: Zoltán exclaimed, relieved and a bit surprised.
Hu: – Zoltán, éppen hozzád tartottam – kezdte József szabadkozva.
En: "Zoltán, I was just on my way to you," began József apologetically.
Hu: – A nyakláncot a hóban találtam meg.
En: "I found the necklace in the snow.
Hu: Nem tudtam, hogyan mondjam el neked.
En: I didn't know how to tell you.
Hu: Azt hittem, elvesztem a barátságod.
En: I thought I'd lose your friendship."
Hu: Zoltán megdöbbenve hallgatta, majd közelebb lépett barátjához.
En: Zoltán listened in astonishment,...