Sibling Bonds: Autumn's Healing Waters in Budapest

Fluent Fiction - Hungarian: Sibling Bonds: Autumn's Healing Waters in Budapest
Find the full episode transcript, vocabulary words, and more:
fluentfiction.org/sibling-bonds-autumns-healing-waters-in-budapest

Story Transcript:

Hu: A napsugarak meleg izzással táncoltak a Széchenyi Gyógyfürdő medencéinek felszínén.
En: The sun rays danced with a warm glow on the surface of the pools at the Széchenyi Gyógyfürdő.

Hu: Az ősz halkan érkezett Budapest nagyvárosába, és a falevelek már aranyba és vörösbe öltöztek.
En: Autumn quietly arrived in the big city of Budapest, and the leaves were already dressed in gold and red.

Hu: Áron és Zsófia lassan lépkedtek a fürdő felé.
En: Áron and Zsófia walked slowly towards the bath.

Hu: Áron, bár fiatal volt, komor arccal hordozta a családi terhet, és a november idejét közeledve, nem csak a lehulló levelekre, hanem apjuk emlékére is gondoltak.
En: Áron, though he was young, carried the family burden with a solemn face, and as November approached, he thought not only of the falling leaves but also of the memory of their father.

Hu: "Érzed a levegőt? Komolyan mondom, valami különleges van az őszi napfényben" – próbálta Áron feltölteni a csendet egy kis vidámsággal.
En: "Do you feel the air? I'm serious, there's something special about the autumn sunlight," Áron tried to fill the silence with a little cheer.

Hu: Zsófia csak bólintott.
En: Zsófia just nodded.

Hu: Szótlanul követte bátyját a régi, ismerős fürdőbe. Gyerekkori emlékeik helyszínére.
En: She followed her brother wordlessly into the old, familiar baths, the place of their childhood memories.

Hu: A termálmedencék gőze közé letelepedve Áron érezte, hogy húga még mindig tartózkodik.
En: Settling among the steam of the thermal pools, Áron sensed that his sister was still reserved.

Hu: „Zsófi, fontos, hogy érezzük egymást. Tudod, hogy apa is ezt akarná.”
En: "Zsófi, it's important that we feel each other. You know that dad would want this too."

Hu: Zsófia felemelte a tekintetét, a szemei tükrözték a kék ég darabkáit, amelyek a vízben ragyogtak.
En: Zsófia raised her gaze, her eyes reflecting pieces of the blue sky that glittered in the water.

Hu: „Nem értem, miért nem beszélt velem senki a temetés után. Mintha nem léteztem volna.”
En: "I don't understand why no one spoke to me after the funeral. It was as if I didn't exist."

Hu: Áron sóhajtott. „Tudom. Nehéz volt. Nem akartalak terhelni... De talán nem tettelek bele eléggé a dolgainkba.”
En: Áron sighed. "I know. It was hard. I didn't want to burden you... But maybe I didn't include you enough in our matters."

Hu: A langyos víz áramlása körülölelte őket, csendesen tartva a szavakat, amikre annyira szükségük volt.
En: The flow of the lukewarm water enveloped them, silently holding the words they so needed.

Hu: Zsófia szorosabban markolta meg a medence szélét.
En: Zsófia gripped the edge of the pool tighter.

Hu: „Játszhattam volna én is a részemet, hogyha tudom, mire számíthatok. Hiányzik apa. És azt hiszem, nem tudom, hogy most mi lesz...”
En: "I could have played my part too if I knew what to expect. I miss dad. And I guess I don't know what's going to happen now..."

Hu: Áron közelebb húzódott, szó nélkül átaszta karját Zsófia köré, hagyta, hogy a szavak maguktól váljanak.
En: Áron moved closer, wrapping his arm around Zsófia without words, letting the words come on their own.

Hu: „Nekem is. Én is elveszettnek érzem magam sokszor. De hallom, hogy nem vagy egyedül ebben.”
En: "I miss him too. I also feel lost a lot of the time. But know that you're not...