Fluent Fiction - Hungarian: Rekindling Bonds Among Budapest's Ancient Relics
Find the full episode transcript, vocabulary words, and more:
fluentfiction.com/hu/episode/2024-11-02-22-34-02-hu
Story Transcript:
Hu: Az őszi levelek halkan zizegtek a járda mellett, ahogy Imre a Természettudományi Múzeumba lépett Budapesten.
En: The autumn leaves rustled quietly beside the sidewalk as Imre stepped into the Natural History Museum in Budapest.
Hu: Az épület magas falai és ősi ereklyéi közt egy csendes melankólia honolt, amit a családi feszültségek emléke még inkább felerősített.
En: Among the high walls and ancient relics of the building, a quiet melancholy prevailed, further intensified by memories of family tensions.
Hu: Imre gondolatai a közelmúltban elvesztett szerettére és a testvérére, Katalinra terelődtek.
En: Imre's thoughts turned to a recently lost loved one and his sister, Katalin.
Hu: Sok év telt el az utolsó veszekedés óta, és azóta alig-alig beszéltek.
En: Many years had passed since their last argument, and they had barely spoken since.
Hu: Az Allerseelen a családra emlékezés időszaka volt.
En: Allerseelen was a time for remembering family.
Hu: Imre úgy érezte, ez a pillanat a múltbéli sérülések gyógyításához is elengedhetetlen.
En: Imre felt that this moment was essential for healing past wounds.
Hu: Ahogy körülnézett a marmintákat bemutató kiállításon, meglepetten pillantotta meg Katalint a terem túlsó végén.
En: As he looked around the exhibit showcasing marbles, he was surprised to see Katalin at the far end of the room.
Hu: A testvére szemei is az üvegvitrinek csillogásában ragyogtak, bár elsőre nem vette észre őt.
En: His sister's eyes shone in the glitter of the glass cases, though she didn't notice him at first.
Hu: Imre mély levegőt vett, és elindult felé.
En: Imre took a deep breath and walked towards her.
Hu: "Katalin," szólította meg halkan, mire húga összehúzta magát, mintha egy régi, ismerős dallamot hallott volna.
En: "Katalin," he called softly, to which his sister drew back, as if hearing an old, familiar tune.
Hu: Lassan fordult meg, arcán vegyes érzelmekkel.
En: She turned slowly, a mix of emotions on her face.
Hu: "Imre?
En: "Imre?"
Hu: " kérdezte, hangjában meglepetés és egyfajta várakozás.
En: she asked, her voice filled with surprise and a certain expectation.
Hu: "Én vagyok," bólintott Imre, és közelebb lépett.
En: "It's me," nodded Imre, stepping closer.
Hu: "Beszélhetünk kicsit?
En: "Can we talk a bit?"
Hu: "A múzeum csendes sarkába húzódtak, ahol a dínócsontvázak árnyékot vetettek rájuk.
En: They withdrew to a quiet corner of the museum, where the shadows of dinosaur skeletons fell upon them.
Hu: Imre lassan és óvatosan kezdett beszélni.
En: Imre began speaking slowly and cautiously.
Hu: Elmondta, mennyire hiányzott neki a testvére, és hogy mennyire sajnálja a régmúlt sérelmeit.
En: He expressed how much he had missed his sister and how sorry he was for past grievances.
Hu: Felszínre hozta saját érzéseit, bűntudatát és azt a mélységes ürességet, amit a családtagjuk elvesztése jelentett számára.
En: He brought to the surface his feelings, guilt, and the profound emptiness that the loss of their family member meant to him.
Hu: Katalin sokáig hallgatott, de végül megszólalt.
En: Katalin listened for a long time before finally speaking.
Hu: "Én is hibáztam.
En: "I made mistakes too.
Hu: Az évek csak növelték a távolságot.
En: The years only increased the distance.
Hu: De most már...